Ide a magyarázkodóba, olyan szavaknak a magyarázatát írom le, amiket ismerünk és használunk is, de az eredetében nem vagyunk biztosak.

SZÉLHÁMOS

Ahhoz, hogy  egy  kettes  vagy négyes fogatot minden  alkalommal biztosan ki lehessen állítani, szükség van tartalék lóra is, amelyet a gazda  gyakran magával vitt, hogy az is  mozogjon. Így alakult ki például a széltére fogott hármas fogat, ahol a hagyományosan  befogott két ló mellé  jobb  oldalról kötöttek a szélhámost, amely a  teherhúzásban nem kapott túl sok szerepet, de legalább könnyen megszokta a kocsi zörgését, és később könnyebben lehetett  munkában is használni a fogatban.

CSÜTÖRTÖKÖT MOND

Lobbot vetett a puska - ez eleink nyelvén azt jelentette, hogy  elsült a puska. Csettet  vagy csöttöt vetett a puska, viszont  azt jelentette, hogy a ravasz meghúzásakor a závárzat  csattant ugyan, de a puska nem sült el.  Csetten  és csötten a későbbi nyelvhasználatban a hasonló  hangzású csetörtökre, majd csütörtökre változott át.

VEZÉRFONAL

Egy közismert ógörög mondából, amely szerint Thészeuszt  Ariadné gombolyagának fonala vezérelte  knoszoszi labirintusban.

ITT VAN A KUTYA  ELTEMETVE!

A mondás alapja az a régi babonás hit, hogy ahol a kutya  van eltemetve, közelben  kincsnek kell lennie, mert az ördög a kincseit kutya lelkével őrizteti.

ZSÁKBAMACSKA

Egy mágikus babona szerint úgy  lehet pénzt termő erszényre szert tenni, hogy az ember egy zsákba  99 csomóval beköt egy fekete macskát, és ezt a zsákbamacskát - azt hazudván, hogy a zsákban nyúl van - kerek egy tallérért  eladja az ördögnek. Ha sikerül becsapni az ördögöt, a tőle kapott tallér mindig újra és újra megfiadzik a bugyellárisban.

MIÉRT VAN BABONÁS HÍRE A FEKETE MACSKÁNAK?

Mert  a középkorban elterjedt, hogy a boszokányok előszeretettel változnak át fekete macskává, mivel ez az állat némileg sötétben is lát, és fekete színe miatt észrevétlenül bele tud olvadni az éjszakába.

Mi az eredete a "lekopogom a fán" mondásnak?

A történet szerint egyszer bizonyos Land kapitány hajója irtózatos viharba keveredett a nyílt tengeren. Úgy tűnt, nincs menekülés. A legénység pánikba esett, csak a kapitány nem vesztette el a fejét. - Ugyan dehogy süllyedünk el! - üvöltötte túl a szelet, hogy embereit  megnyugtassa. Majd megkopogtatta a főárbócot: - Ide nézzetek! Jó fa ez! Mindent kibír. - Mikor valóban sikerült átvészelni a vihart, az eleve babonás tengerészek, akik hittek a szavak mágiájában, tehát abban, hogy nem szabad elkiabálni semmit, így mesélték tovább a dolgot: A kapitány elkiabálta a szerencséjét, amikor azt mondta, hogy nem süllyedünk el. De aztán kopogott a fán, és ez közömbösítette, amit elötte mondott. Így terjedt el a fán kopogás babonája.

Mit jelent az a szállóige, hogy " Menjen a sóhivatalba" ?

A 15-dik század végétől 1848-ig a konyhasóbányászat királyi privilégium volt, a sóház, vagyis az az épület, amelyben a sót tárolták és elosztották, fontos pénzügyigazgatási szerv, egyben pénzváltóhely ahol különféle pénzutalványokat  is beváltottak, 1848-ban aztán a sóbányászat állami monopólium lett, a sóházak, sóhivatalok bezártak. Hiába ment oda bárki sóért és pénzért, bizony nem kapott már semmit sem.